Menü

Tápanyaghiányok kezelése: A vashiány




Cikksorozat első tagja: A vashiány és kezelése






Egy igen nehéz feladatra vállalkoztam: leírni a tápanyaghiányok kezelését. Ez azért is komplikált feladat, mert minden akvárium más, más tényezők befolyásolják a tünetek létrejöttét. Ezért szinte lehetetlen egy minden akváriumra igaz és hatékony kezelési módot leírni nektek, de próbálom az évek tapasztalatait összegyűjteni, hogy legalább a leggyakoribb eseteket alapul véve fel tudjunk állítani egy megoldási "kulcsot".

Első körben ne tételezzünk fel mindig tápanyaghiányt! Járjuk körbe, hogy esetleg más tényezők lehetnek-e a háttérben, és ha csak nagyjából biztosak vagyunk benne, akkor kezdjük el kezelni a tünetet.



Vegyük át újra a vashiány létrejöttét. A vas egy esszenciális tápelem a növények számára, melyet a klorofill képződése során használ főként a növény.(de magának a klorofillnak nem alkotója). A "nem mobilis" elemek közé tartozik, tehát a növény felveszi, felhasználja, de csak nagyon lassan tudja átcsoportosítani a szöveteiben, így a növekedés során hiánya először mindig az új leveleken jelentkezik, hiszen a vízből nem tudja felvenni ebben az esetben. Jellegzetes tünete a vasklorózis, ami az új levelek fakó színében jelenik meg, valahogy így: 

(Ne keverjük össze a nitrogénhiánnyal, ahol hasonló módon fakul a levél, de inkább az idősebb levelek érintettek, leggyakrabban az új levél nem fakó. A vashiány mindig az új levél fakulásával kezdődik)








(Mivel kevés a vas, a klorofill képződése akadozik, és mint tudjuk, a klorofill zöld színű, ezért fakó a levél)




Mit tegyünk, ha ezt látjuk a növényen? Vegyük az első esetet, nem használunk növénytápot. Ez esetben könnyű a kezelés, használjunk mikroelemeket tartalmazó tápsót. :) Az, hogy milyet érdemes venni a fellelhető márkákból, nem ennek a cikknek a témaköre, de alapvetően érdemes érdeklődnünk akvarista társainktól a bevált márkákról.
Vegyük azt az esetet, amikor használunk növénytápsót, de még is ezt a tünetet tapasztaljuk. Ilyen esetekben lehet, hogy:


  • Szikes a vized(esetleg nagyon kemény)

    A szikes víz magas pH-val jár, magas pH-n pedig a vas felvétele nagyon gyenge, így okozhat relatív hiánytünetet. A relatív hiánytünet azt jelenti, hogy bár van vas a vízben, a környezeti tényezők miatt a növény nem tudja felvenni és hasznosítani. A nagyon magas KH érték(20-25 felett) is magas pH-val jár, így az is kiveheti a részét a vas csökkent felvételében.

    A víz keménységét mindig vizsgáljuk meg, mivel ha ez az eset fennáll, tehát szikes a vizünk, hiába teszünk bármit a növényeinkért, nem fognak megfelelően fejlődni.

    Megoldás: Ha kiderült, hogy szikes a vizünk, a következő cikket olvassuk el: Szikes csapvíz javítása lágyítással és részleges felkeményítéssel

    Ha pedig "simán" csak kemény a vizünk, egyszerűen a cserevizünk lágyításával(általában 1/3 csapvíz, 2/3 lágyított víz keverékével) szüntethetjük meg a túl nagy KH értéket.








  • Nem jó tápsót választottál

    Előfordulhat, hogy olyan tápsót választottunk, amiben a vas nem a legtökéletesebb formában van a növényeink számára, így ez miatt is kialakulhat vashiány. Hogy melyik a számunkra megfelelő tápsó, tapasztalt kollégáktól tudakoljuk meg.

    Megoldás: Válasszunk olyan tápsót, amiben a vas a növények számára jobban felvehető



  • Rossz a tápanyagok aránya


Túl alacsony a vas koncentrációja.

Az is előfordulhat, hogy bár megfelelő minőségű tápoldatot adunk, egyszerűen keveset adunk belőle a többi tápanyaghoz képest, is kialakul a valódi vashiány, amikor minden más tápanyagszint rendben van, csak a vasból van kevés.

Megoldás: A valódi vashiány kezelése egyszerű, emelni kell a vasat tartalmazó tápsó adagját. Első körben a heti adagot érdemes +20%-al emelni. Tehát ha eddig 10 ml-t adtunk hetente, adjunk 12-t, ha 15 ml-t, akkor pedig 18 ml az emelt adag. Bármilyen adagot is adunk ml-ben, ha 1,2-vel megszorozzuk, megkapjuk a +20%-os adagot.

Egy cikk a szimpla vashiányról: 
 Esettanulmány: Vashiány megjelenése Alternathera reinecki-n, és a tápanyag-szinergizmus jelentősége














Antagonista elemek túlsúlyban vannak. (sűrűbb eset)



A vas antagonistái (az antagonista egy olyan elempár, ami meggátolja egy másik elem - itt a vas - felszívódását): foszfát, cink, réz, mangán, kalcium.

Ezek közül leggyakrabban a foszfáttal "veszik össze", ritkábban a kalciummal.



Hogyan tudjuk eldönteni, hogy "valódi" a vashiány, vagy egy másik elem van túlsúlyban? 


Ránézésre lehetetlen, csak is a tápozásból, és az akváriumban lévő tápok mennyiségét befolyásoló, egyéb dolgok ismeretében tudunk találgatni. 

A tapasztalatok alapján annyi biztos, hogy a legtöbb tápsóból, a gyártó által javasolt adagját követve ritkán alakul ki szimpla vashiány(ettől függetlenül előfordulhat). Egy viszonylag biztos jele az antagonizmusnak, ha a fent említett 20%-os emelést megejtjük (közben semmi más nem változtatunk), és a vashiány semmit sem javul.

Ez azért van, mert az antagonizmus során bár jelen van a vízben a tápanyag, de a növény nem tudja felvenni, ilyenkor egy 20%-os emeléstől sem fogja tudni sokkal jobban felvenni, így a vashiány tünete megmarad. Ilyenkor nem érdemes próbálkozni további emelésekkel, más oldalról kell megközelíteni a problémát.

Ha tudunk vízparamétereket mérni, könnyebb a dolgunk. A tapasztalataim szerint a következő értékeknél, "átlagos" pH értékek esetén (7-8 között) nem szokott hiánytünet kialakulni a legtöbb növénynél(Mivel a növények különböző módon képesek a tápanyagok felvételére, fajfüggő az ideális arány):

  • nitrát: 12-17 ppm (mg/l)
  • foszfát 0,8-1,2 ppm (mg/l)
  • kálium 10-15 ppm (mg/l)
  • vas 0,05-0,1 ppm (mg/l)

Kiemelném, hogy itt ne a számok abszolút értékét nézzük, hanem az arányukat. Ennél alacsonyabb és magasabb koncentráció mellett is tudnak fejlődni a növények, az arány a fontosabb! 

Ha a vas esetleg mérhetetlen lenne, akkor jó ötlet a vasat tartalmazó tápsó emelése. De ha esetleg mérhető a vas, vagy maximum 0,1-0,2 körül van, és a foszfát 2-3, esetleg még több ppm koncentrációjú, gyanús, hogy foszfor általi antagonizmustól jelent meg a vashiányunk.



Megoldás: csökkentsük a foszfor koncentrációját. Ha van a csapvízben, akkor hígítsuk a csapvizet RO, vagy egyéb lágy vízzel, ha pedig az akváriumban keletkezik sok, cseréljünk gyakrabban vagy nagyobb mennyiségű vizet, vagy adagoljunk kevesebb foszfort tartalmazó tápsót ("makró táp").  Erről az esetről ez az esettanulmány számol be: Esettanulmány: Foszfor antagonizmus okozta vashiány Lobelia cardinalis 'mini'-n. Esetleg ha külön foszfort tartalmazó tápot adagolnánk, csökkentsük a mennyiségét, vagy hagyjuk el.

Figyelem! Ha valódi vashiányunk van, és nem foszfát antagonizmus, akkor a foszfát csökkentése nem fog segíteni.

Kemény vízben, ahol magas a kalcium szintje, szintén nehézkesebb a vas felszívódása, az ionantagonizmus miatt, de a gyakorlatban ritkán okozza a magas kalcium szint a vashiányt. (fordítva sűrűbben fordul elő, de erről a kalciumhiányról szóló cikkben fogok írni bővebben). Ha a kemény víz miatt akadozik a vasfelvételünk, lágyítani kell RO, kevertágyas gyanta, esővíz, stb. segítségével.




A szinergista (támogató) eleme hiányzik. (ritkább eset)


A vas támogató eleme a kálium, tehát ami segíti, sőt feltétele a felvételének. ha nincs elegendő kálium, vagy nem tudja a növény felvenni, akkor is kialakulhat vashiány. Ez a ritkábbik tünet ok, mivel általában a "mikró" és a "makró" tápsókkal is adagoljuk a káliumot, elég nagy mennyiségben, mivel makroelemről van szó. Fordítva sűrűbb esetekben fordul elő, tehát vashiány hatására káliumhiányt tapasztalunk, de erről is egy másik cikkben lesz jó.

Megoldás: Nagyon ritka ez az eset, így a megoldást ne ezzel kezdjük. Ha még is erre gyanakszunk, a káliumot tartalmazó tápsóval emeljük meg a koncentrációját. 



  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés a tartalomban

Kérdésed van?

Név

E-mail *

Üzenet *