Menü

A növényes akvárium és a víz keménysége



A víz keménysége szempontjából itt Európa közepén igen szerencsétlen helyzetben vagyunk. A világátlag szerint a mi csapvizeink extrém keménynek számítanak, átlagban 10-30 nk az összkeménység, de előfordulnak ennél magasabb értékek is.

Még így elöljáróban fontosnak tartom megjegyezni a kemény és a szikes víz közötti különbséget. A víz keménységét okozó anyagokon kívül(kalcium és magnézium karbonátok[KH] és kalcium és magnézium kloridok, szulfátok[GH]), előfordul a csapvízben nátrium-karbonát(NaCO3), és nátrium-hidrogén-karbonát(NaHCO3) is, ezeket nevezzük szikességet okozó sóknak. Azért tárgyalom ezt a témát egy keménységgel kapcsolatos cikkben, mivel sajnos a magas keménységgel együtt ez is gyakori paraméter a csapvizeinkben, másrészt azért, mert ugyanúgy a keménység tesztekkel tudjuk kideríteni a jelenlétét és a mértékét.


A szikes víz két fő dolog miatt káros a növényekre nézve:

  • A nátriumion az összes többi pozitív ion felvételét gátolja, így relatív tápanyaghiányt idézhet elő, de nem növényi tápelem.
  • A szikes vízben lévő nagy mennyiségű HCO3- ion a pH-t a lúgos tartományba tolja el , ahol néhány tápanyag felvétele már nehézkesebb(2. ábra) , és a szabad CO2 koncentrációja is lecsökken(1. ábra - CO2(aq)), (viszont ez a jelenség csak a CO2 nélküli akváriumokban jelentős). Ez azért gond, mivel a szén vízben előforduló formái közül a szabad CO2 a legkönnyebben hasznosítható a növények számára, míg a HCO3 felvétele már energiaigényes folyamatok által valósul meg, így kedvezőtlen a növények számára. 


    A 2. ábrán látható két piros vonal egy "normális", lágyabb vizű-(bal oldali), és egy szikes víz tipikus pH-ját szemlélteti (jobb oldali). Az adott tápanyag felvételét szemléltető zöld sáv vastagsága adja meg a felvétel mértékét. Meg kell jegyeznem, hogy előfordulhat magasabb ph is a szikes vizek esetében.



1. ábra
https://commons.wikimedia.org/wiki/
File:Carbonate_Bjerrum.gif




















2. ábra
https://www.agroinform.hu/kerteszet_
szoleszet/egy-tapelem-melyrol-tudni-sem-
akarunk-32348-001































Hogyan derül ki, ha szikes a vizünk? A kereskedelemben kapható keménység tesztek által. Két paramétert szükséges mérnünk, a változó-(KH), és az összkeménységet(GH). "Normális" esetben a KH:GH aránya 1:2-höz, de mindenféle érték és arány előfordul a csapvizeinkben. A szikes vizet onnan ismerjük fel, hogy a KH legalább akkora, mint a GH, de inkább magasabb értéket is mérhetünk nála.
Ez ugye nem lenne lehetséges a keménység definíciója alapján, hiszen az összkeménység magába foglalja a változó keménységet, de a KH tesztel nem közvetlenül a KH-t mérjük, hanem az úgynevezett lúgosság paraméterét, és abból számítja át nekünk a gyártó a kapott értéket a KH-vá. A lúgosságot viszont nem csak a változó keménység sói emelik, hanem a szikességet okozók is. Magyarul szólva becsap minket a szikesség, de nekünk ez fontos információval szolgál.

Megmértük a csapvizünk KH és GH értékeit, mi a teendő? Már akkor is, ha a KH:GH 1:1,  érdemes javítani a vizet, de ha 2-3-mal, vagy még több nk-val nagyobb a KH, mint a GH, akkor ebben a cikkben vázolt megoldáshoz érdemes folyamodnunk. Ha a KH több, mint 10-el nagyobb, mint a GH, tehát például a GH 4, a KH 16, akkor a lágy vizet már nem igazán érdemes keverni a csapvízzel, ekkor "nulláról" érdemes a vizet felkeverni megfelelő keménységűre.



Ha "csak" kemény a vizünk, tehát a KH GH aránya közelít az 1:2-höz, de viszonylag magas értéket mutat, akkor már sokkal jobb a helyzet, mintha szikes lenne a csapvizünk. Egy 10 nk KH 20 nk GH keménységű vízben még viszonylag könnyű szép növényeket nevelni.

A kemény vízre is igaz, hogy magasabb a pH-ja, mint a lágyabb vízé,, hisz a magas KH-val együtt jár a magasabb oldott kalcium-, és magnézium karbonát tartalom, tehát ugyanúgy HCO3-ot adnak a vízhez, de ennek mértéke elmarad a szikesség esetén fennálló szinthez képest. A kalcium és a magnézium viszont növényi tápanyag, így nem érdemes rájuk haragudni úgy, mint a nátriumra, ami nem tápanyag, de sokkal nagyobb káros hatással bír, mint a fent említett két, valódi keménységet okozó anyag.

Mivel a kalcium és a magnézium növényi tápanyag, beleszólnak a tápanyagok arányába és felvételébe is. A tápanyagok kölcsönhatásait a következő ábra szemlélteti(3. ábra):



3. ábra
http://zsotyi.blogspot.hu/2016/05/hasznos-utmutatok.html




















Láthatjuk, hogy mint bármelyik másik a tápanyag, a kalcium és a magnézium is kölcsönhatásban áll a többi tápanyaggal. Túl magas szintjük, ami a kemény vízben fordul elő, ugyanúgy gátolhatják más elemek felvételét. Vannak azonban olyan növények amelyek kevésbé, és vannak olyanok, is amelyek jobban tűrik a keményebb vizet. Ez a jelenség nagymértékben összefügg azzal, hogy a természetben milyen keménységű vízben tenyésznek, illetve az adott faj alkalmazkodó képességével. 

Milyen összkeménységű vízzel nem kell még törődnünk? 10-20 nk GH még nagyon sok növény számára bőven benne van az ideális kategóriában, 20-30 között már érdemes gondolkodnunk a lágyításon, 30 nk GH felett pedig már egyre kevesebb optimálisan fejlődő fajt találunk. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy ilyen keménységű akváriumban nem lehet szép növényeket nevelni, például a valliznéria, vagy a hólyagos vízikehely és egyéb Cryptocoryne-ok és a legtöbb Echinodorus faj gond nélkül növekszik ilyen keménységű vízben is.




Ha csak szimplán szeretnénk kedvezni a növényeinknek, vagy a keménységre igényes növényeket szeretnénk tartani, akkor viszont el kell gondolkodnunk a vizünk lágyításán. Ezt a következő módokon tudjuk megtenni:

  • RO szűrő - legjobb hosszútávú megoldás
  • Kevertágyas műgyanta - olcsó, de macerás
  • esővíz - ez egy kicsit rizikós lágyítási mód a lehetséges szennyezőanyagok miatt
  • flakonos ioncserélt víz - drága, de készen lehet venni a boltban, kis akváriumoknál opció lehet.



  • fagyasztásos vízlágyítás - nagyon macerás és időigényes
  • trisós vízlágyítás - foszfátot rakunk vele a vízbe
  • oxálsavas vízlágyítás - veszélyes is lehet, pontos pH mérő alap hozzá





Mennyire lágyítsunk? A KH értékét legalább 2-es, de inkább minimum 3-4 nk értékre kalkuláljuk, míg a GH értéke értelemszerűen kb. a duplája, tehát 4, illetve 6-8 nk. Ha CO2-t is adagolunk a vízbe, érdemes a KH-t legalább az 5-ös nk értéken tartani a túl alacsony pH elkerülése érdekében.



Ezzel azt érjük el, hogy:

  • A kalcium és magnézium szintjét csökkentjük, ezzel más tápanyagok felvehetőbbé válnak(3. ábra)
  • A pH csökkenésével szintén javul egyes tápanyagok felvehetősége(2. ábra), és a szabad CO2 is nagyobb koncentrációban lesz elérhető a növények számára, ha nincs mesterséges adagolás (1. ábra).



A lágy víz esetében érdemes kiemelni azt a tényt, hogy a folyékony tápsókban a kelátkötéssel védett vas alacsonyabb pH-n a növények számára sokkal jobban hasznosítható. (4. ábra) A jobb vasfelvétel a piros növények erősebb színéhez hozzájárul.




4. ábra
https://manicbotanix.com/chelates-in-hydroponic-solutions/























Ezek mellett miért lehet jó, ha lágyítjuk a vizet? A csapvízben esetlegesen előforduló, nem kívánatos anyagok koncentrációját is csökkentjük ezáltal. Ezek a "szennyezők" a következők lehetnek: nitrát, foszfát, oldott szerves anyag, nehézfémek, oldott vasIII vas-hidroxid(rozsdás szín).











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés a tartalomban

Kérdésed van?

Név

E-mail *

Üzenet *