A vízinövények tápanyaghiányainak a felismerése

Videó a témában:

Bevezető
A növényes akvarisztika talán legnehezebb témája ez, mivel élő szervezetek működésével kapcsolatos jelenségeket próbálunk átlátni, ami igen nehéz feladat. A hiánytünetekről úgy általában ez a cikk szól bővebben, a logikáját ott vezettem le.

Ebben a cikkben egy kicsit gyakorlatiasabb vizek felé hajózok, hosszú idő alatt összegyűjtött képeket igyekszem bemutatni, amik egy adott növény adott hiánytünetét mutatják meg, amely használható egyfajta határozónak is.

Elöljáróban leszögezném, hogy a hiánytünet felismerése még haladó növényes akvaristáknak sem mindig könnyű feladat, a megoldásukat pedig nehezíti az a tény, hogy hiánytünetet nem csak az adott elem hiánya, hanem antagonista párjának relatív túlsúlya is okozhat.

A következő képek a tipikusabb hiánytüneteket fogják bemutatni, az adott elemek leggyakoribb hiánytünet-jelenségéről készült fotókkal.

Minden egyes hiánytünet kezelésénél figyelembe kell venni, hogy hiánytünetet antagonizmus is okozhat. Magyarul ha hiánytünetet látunk, az is lehet, hogy egy másik elemből van arányaiban túl sok. Ez minden esetben azt jelenti, hogy csak az akvárium részletes elemzésével határozható meg a kezelés pontos menete.

Az antagonizmus azt jelenti tehát, hogy egy adott elemből, ami hiánytünetként jelenik meg elegendő van arányaiban, de egy másik elemből pedig túl sok van, és ez nehezíti a felvételét annak az elemenek, aminek a hiánytünetét látjuk. A szinergizmus ennek az ellentéte, egyik elem a másik felvételét segíti.

Hosszú idők tapasztalata szerint négy elem hiánya jelenik meg leggyakrabban az esetek döntő többségében:

Nitrogén, foszfor, kálium, vas

Ritkában pedig a következők: Kalcium, magnézium, kén, és az egyéb mikroelemek.

Vas (Fe(II-III), Fe-EDTA, Fe-DTPA, Fe-EDDHA, stb)
Leggyakrabban a új levelek fehéredéseként, halványodásaként jelenik meg. Gyakran előfordul, felismerése könnyű. Egyes esetekben, amikor a vashiány hosszú időn keresztül megvalósul, de a növény képes növekedni, kialakul a krónikus(hosszantartó) vashiány, ez szinte a növény összes levelét érinti, ilyenkor az idősebb, és az új levelek is mutatják a tünetet. Ezt a jelenséget a 3. képen láthatjuk.

Antagonista párjai: foszfát, cink, réz, mangán, kalcium,
Szinergista párjai: kálium

Nitrogén (ammónia/ammónium, nitrit, nitrát, karbamid)

A vas hiányához hasonló tünetekkel jár, szintén halványodás a tünete, de ez főként az idősebb leveleken jelenik meg.Gyakran olyan mértékben károsodik a nitrogénhiányos levél, főleg, ha foszforhiánnyal is párosul, hogy az a növény felkopaszodását okozza. Ezt a 8-as kép mutatja be.
A 9-es és a 10.a képeken látható a tipikus nitrogénhiány. A 10.b képen a "hagyományos" értelmében nem nitrogén hiánytünetet láthatunk(az eredetileg zöld növény pirosas új leveleket hoz), de a jelenség összefügg a nitrát alacsony mértékével. Ezen a linken keresztül egy kicsit bővebben olvashattok erről témáról:

Esettanulmány: A növények vöröses színanyagainak előtérbe kerülése a tápanyagok arányainak változtatásával

Antagonista párjai: kálium, réz, bór
Szinergista párok: magnézium, molibdén

10.a

10.b

Kálium (kálium-ion)
Kétféleképpen jelenhet tapasztalataim szerint. Az egyik, amit mindenki ismer: kis lyukak a levélen, a másik pedig az a tünet, amikor a levél szinte átlátszóvá válik foltokban(13. kép). A Hygrophila nemzettség fajai különösen kálium igényesek.

Antagonista párjai: foszfor, nitrogén, magnézium, kalcium, bór
Szinergista párjai: vas, mangán

11.a

13. a

12.a

Foszfor (foszfát-ion)
Különösen aktív talajjal rendelkező akváriumokban gyanakodjunk rá, mivel az aktív talaj agyag részecskéi kezdetben megkötik a foszfátot. Az idősebb leveleken, a végétől a levéltő felé haladó barnulás a leggyakoribb tünete, melyet foltokban történő levél-elhalás(16.a), és a levélen történő pontalgásodás is kísérhet. Az aktív talajok mellett a foszforhiány gyakori kiváltó oka a túlzott vastrágyázás. Ennek egy konkrét esete a 15.a képen látható.

Antagonistái: vas, kálium, kalcium, cink, réz,
szingergistái: magnézium

15.a


18.a


18.b

16
16. a

Kalcium ( kalcium-ion)
A valódi kalciumhiány elég ritka jelenség a tapasztalatok szerint, ez olyan esetekben fordulhat elő, ha az aktív agyagos talajunk nagyon alacsony koncentrációra szorítja le a szintjét, esetleg az akvárium vize egyszerűen túl lágy, ekkor már a növény nehézkesen juthat hozzá. Sokkal gyakoribb az antagonizmus általi kalciumhiány. A kalciumnak igen sok antagonista párja van: foszfor, mangán, vas, kálium, bór, cink, magnézium, és a szikes víz egyik összetevője, ami nem növényi tápanyag: a nátrium.
Ezek közül leggyakrabban a vas túl adagolás általi relatív kalciumhiánnyal találkozhatunk.
Fő tünete a torz új hajtás.

Kevert vas és magnézium hiány.

A magnézium hiány tünete a fakó idősebb levél, miközben a levélerek színe sötét marad, ezt a lenti képen tisztán ki lehet venni. A vashiányt korábban tárgyaltuk. A két elem hiánytünete megjelenhet együtt is.

Komplett makroelem-hiány.

A levélen láthatóak a három makróelemből kettő, a kálium(apró lyukak), és a foszfor hiánytünetei( zöld pontalga-bevonat). Ilyen esetben fontos ezt a két(három) elemet együtt kezelni, és emelni, csak az egyik tápanyaghiány kezelése nem vezet eredményre. A makroelemeket tartalmazó tápsó adagolása, vagy adagolásának emelése segít.