Menü

Virágföld, mint akváriumi táptalaj ÁTDOLGOZVA: 2017.05.11.

Bevezetés

A cikk a virágföld használatát, mint akváriumi táptalajt mutatja be.

Kezdetben valódi kultusza volt az akváriumokban a szerves anyagú táptalajoknak. Ez a múlt században nagymértékben kiveszett, mivel a rosszul megválasztott, túl sok friss bomló anyagot tartalmazó talaj sok gondot okozott, például az akkoriban megjelenő méregdrága trópusi díszhalakat képes volt megfertőzni hasvízkórral. (godivizinoveny.hu)

Ezt néhány alapelv betartásával el lehetett volna kerülni, de bizonyos szempontból érthető módon az akvaristák inkább mellőzték ezeket a talajokat akváriumaikban. Napjainkban is tart ez a túlmisztifikálás, az akvarista köztudatban veszélyes dologként él az, hogy valaki szerves anyagú táptalajjal trágyázza a növényeit.

Ez a a "fóbia" szerencsére egyre inkább kiveszendőben van.

Azonban óva intenék mindenkit attól, hogy válogatás nélkül felhasználjon mindenféle ismeretlen eredetű és összetételű szerves alapú táptalajt. A cikk elolvasása után viszont, a felvázolt alapelveket betartva azonban gond nélkül élhetünk ezzel a természet adta lehetőséggel akváriumainkban.

Miért is jó a virágföld, mint táptalaj? Ezt a témát ebben a cikkben felvázoltam.


A virágföld használatának alapelvei a következők:

  • Ha van otthon érett növényi komposzt, akkor mindenképpen azt használjuk fel. De! Csak akkor, ha teljesen érett, friss vagy félig érett növényi részektől mentes. A jobb hatásfok érdekében még így is keverjük valami semleges anyaggal, pl homok, agyag(ez a legjobb), perlit.
  • A virágföld kiválasztásakor az összetételt nézzük meg alaposan: Ezeket az összetevőket keressük: komposztált marhatrágya, (növényi)komposzt, (giliszta,bio)humusz. Ha már az egyik van benne, megfelelő, ha esetleg 2-3, a lehető legjobbat választjuk. Ezeken felül a B típusú, enyhén savas, inkább semleges virágföldet keressük. A legjobb, de kevésbé könnyen beszerezhető a vízinövény virágföld. Nagyobb virágüzletekben, kertészeti, mezőgazdasági áruházakban keressük inkább a megfelelő virágföldet. Hatásfokban a B-típusú virágföld a legjobb, de nagy mennyiségű hozzáadott műtrágya esetén veszélyes mennyiségű nitrit szabadulhat fel a vízbe az első hónap során. A vízinövény virágföld biztonságos, de kevésbé effektív. A két talaj keverésével ötvözhetjük a jó tulajdonságokat, és a káros hatást is mérsékelhetjük. Az első hónapban heti 2 vízcsere ajánlott a heti 1 helyett. A tápanyagtartalom viszonylatában a legjobb a kis tápanyagtartalmú, 0,3-0,1-0,3 NPK arányú föld.
  • A bolygatást kerüljük el, ha növényt húzunk ki, inkább vágjuk el tőből, kevés gyökérzettel, a gyökérzet nagyobb részét hagyjuk bent.
  • Talajt porszívózni nem lehet, de nem is szükséges.(ez minden táptalajra igaz)
  • A fedőréteg nagyon fontos, ez zárja el a táptalajt a víztől, mivel fontos, hogy a virágföld csak a gyökerek számára legyen elérhető. Ez a réteg legalább 3-4 cm, de inkább 5 cm-es legyen a biztonság kedvéért. Előnyösek a nehezebb fedőtalajok: sóder, bazalt, az égetett agyagokkal óvatosabban kell bánni, és oda legalább 5 cm fedőréteg szükséges. Fedőréteggel nem befolyásolja a vízminőséget a táptalaj.
  • Ritkás növényzet mellé inkább a tápgolyót ajánlom. A növények gyökerei tartják egészségesen a táptalajt, azok nélkül berohadhat ténylegesen. Ha táptalaj mellett döntünk, sűrű növényzet szükséges.
  • Ez mellett nem szükséges használni mesterséges tápozást. A tápanyagtartalom kifutása a szén-dioxid tekintetében fél-1év, a többi tápanyag több évre elég, ellentétben a mesterséges táptalajokkal, amiknek a teljes kifutása fél-1év. Ha nem használunk mesterséges tápozást, kissé behatárolja a növényválasztást és a növénykondíciót, főként a gyökérről táplálkozó növényeknek megfelelő önálló tápozásként a virágföld táptalaj.
  • Tipp: A virágföld leterítése után helyezzetek egy sűrű szúnyogháló réteget rá, majd erre a kavicsot. Ez megakadályozza a keveredést, bolygatást egy bizonyos mértékig.

Lehetséges felmerülő problémák a táptalaj használata során: (Walstad, 2013)


Nehézfém toxicitás savas talajban gyakori, mivel savas közegben az oxidált nehézfémek felszabadulhatnak, és ez mérgezést okoz. Ennek okán inkább semleges kémhatású virágföldet használjunk.

Hidrogén-szulfid(záptojás szagot okozó gáz) toxicitás már nagyon kis koncentrációnál jelentkezik.  Gyenge növénynövekedést, és gyökér elhalást okoz. Minden vízinövény természetes környezetében jelen van a hidrogén-szulfid, így kénytelenek voltak alkalmazkodni hozzá, például azzal, hogy oxigént bocsátanak ki, amit felhasználnak a baktérium az oxidáláshoz. A vízben nem okoz gondot, gyorsan oxidálódik szulfátokká.

Friss szerves anyagok is okozhatnak problémát anaerob körülmények között való lebomlással, és a szerves savak termelődése miatt. A virágföld már jól komposztált anyagokat tartalmaz, így emiatt nem kell aggódnunk.

Alacsony redox potenciál esetén, tehát “jobbfajta” elektronbefogadó(elektronakceptor) nélkül a növény gyökerei fermentációval szerzik energiájukat. Ez kis energianyereséggel jár, és lassú folyamat, ezért nem előnyös.

Szulfátos talajok, aerob körülmények között kénsavat eredményezhetnek, amik a pH-t levihetik a veszélyes, 2-es 3-as értékekre.

  Zavarosság
A talajokban jelenlévő kisebb részecskék, főleg agyagok, okozhatják a víz zavarodását, opálosságát. Ez miatt nem kell aggódnunk, mivel ezt a baktériumok a biofilmjük miatt megoldják helyettünk. A biofilm egy általuk kiválasztott anyag, amiben helyet foglalnak a baktériumok, egy nyálkaként képzelhetjük el. Ez a nyálka összeragasztja az agyagszemcséket is, amik ezután nem képesek a vízben zavarosságot okozni.

Egy konkrét példa virágföld használatára.

40 literes, 0,6 w/l a fény kompakt csövekkel, mesterséges co2,tápozás,biológiai szűrés nincs.







Források:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium,
A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing
http://www.godivizinoveny.hu/gvtap.html

Köszönöm, hogy elolvastad!

Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!

12 megjegyzés:

  1. A kerti foldet fel lehet használni? vegyszermentes,csak nyúl/tyúk/liba trágya van benne + amit a kutya odatesz

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Jó lehet, csak nem egy-az egyben, a trágya ki is égetheti a növényeket az akváriumban. 70-30% arányban keverném virágfölddel vagy trágyamentes földdel.

    VálaszTörlés
  4. Helló
    Te neked milyen virágföld gyártó vált be ?

    VálaszTörlés
  5. szia,
    én legtöbbkször garri-s tóföldet használok, de jobb, ha kevered valami másfajta sima B típusú virágfölddel is. A B típusúak közül márkát nem tudok mondani konkrétan, keresd a márkásabb, illetve "bio" jelzésűeket.

    VálaszTörlés
  6. köszönöm a választ.

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm Viktor, most üzemelek be egy 360as üveget, örülök hogy ráleltem a leírásra. Rég gondolkodtam virágföldben, de nem mertem bevállalni.

    VálaszTörlés
  8. Amire az idők folyamán egyre inkább rájövök, hogy fontos a hígítás, és inkább legyen vatsagabb a réteg, de ne tömör tápréteg, kevésbé égeti ki a gyökereket az első hónapban.

    VálaszTörlés
  9. Köszönöm az írást. Kb fél éve én is sima virágföldet használok, de csak ösztönösen tettem bele, mindenféle utána olvasás nélkül. Nekem eddig bevált. A következő cserénél észben tartom amit írtál ;)
    Köszi: Misi

    VálaszTörlés
  10. Nagyon szívesen, és sok sikert hozzá.

    VálaszTörlés

Keresés a tartalomban

Kérdésed van?

Név

E-mail *

Üzenet *