Menü

Vízi növények, mint biológiai szűrők ÁTDOLGOZVA: 2016.01.16.

A komoly szűrőberendezés nélküli akvárium koncepciója már régen megszületett, mondhatni ezzel indult az akvarisztika - a természet leutánzásaként. Ebben az esetben dús növényzetet, és kevés halat írtak elő, ez a felállás működősképesnek bizonyult sok esetben, mivel a két élőlénycsoport kielégítette egymás igényeit: A növények tápanyagokat kaptak a baktériumok közreműködésével, a halak pedig bomlástermékmentes, tiszta vizet.
Viszont a növényekkel való szűrés orosz ruletté is válhat, ha bizonyos előírásokat nem tartunk be: viszonylag kis számú hal, dús, egészséges növényzet.

Tapasztalatom szerint kevesen vannak tisztában a növények valódi szűrőképességével,
ezért cikkemben szeretném felvázolni, népszerűsíteni és kicsit ismertetni a vízi növényekez irányú hasznosítását.


A "hagyományos", baktériumos(nitrifikációs) szűrés


Az elméletét számtalan helyen lehet olvasni az interneten.

Nézzük az előnyeiket a növényes szűréssel szemben:
  • Nem kell fény számukra
  • Nem kényesek a tápanyagokra

...és a hátrányaikat:
  • Salétromsavat termelnek, ami idővel feldúsulhat
  • Anyagilag sokba kerül egy jó szűrő

A növényes szűrés

Míg a nitrifikációs szűrést minden akvarista ismeri, addig a növényeset alig-alig.

Mi az alapja?
Sok kísérlet fojt arról, hogy a növények vajon a nitrátot, vagy az ammóniát részesítik előnyben nitrogén szükségletük kielégítésére.
Megállapították, hogy a vízi növények nagyon nagy százalékánál az ammónia az elsődleges nitrogénforrás!





A grafikon azt mutatja meg, hogy az elodea nuttalli nevű vízinövény hogyan vette fel a nitrátot és az ammóniát az idő függvényében. Az ammónia felvétele gyorsabb,mint a nitráté, de ami még fontosabb: a növény csak akkor kezdett neki a nitrátnak, amikor az ammónia koncentrációja 0,5 ppm alá csökkent!

Miért van ez?
A nitrát felvétele energiát igényel a növénytől, pontosan annyit, amennyit a baktériumok nyertek az ammónia nitráttá alakítása során.
Ez pedig a növény számára nem előnyös, így érthető, egy bizonyos meglévő ammónia koncentráció mellett miért azt preferálja.

Az ammónia felvétele viszont nem igényel energiát, azt a növény rögtön aminosav-szintézisre fordíthatja. (Walstad, 2013)


A növények tehát az ammóniát gyorsan és hatékonyan veszik fel.


Mit kell biztosítanunk számukra ehhez?

  • Megfelelő mennyiségű(0,35wpl<) és színhőmérsékletű fényt(4000-6500K)
  • Minden egyéb szükséges tápanyagot(mikroelemek és kálium - általános növénytápok)


    Milyen növények felelnek meg a célnak?


    Általában a kevésbé fényigényes, gyorsan növő fajták. Például a gömbmoha és az anubias így teljesen kiesik.

    Amik például tökéletesen megfelelnek(teljesség igénye nélkül):


    • Vízi ptrezselyem
    • Indiai vízicsillag
    • kocsány nélküli ambúlia
    • jávai moha
    • valliznéria
    • érdes tócsagaz
    • tüskéshínár


      ceratophyllum demersum(érdes tócsagaz)
      Indiai vízicsillag



      limnophila sessiliflora(kocsány nélküli ambúlia)




      Kerüljük a fényigényes gyepnövényeket, és azokat, amik csak a vízben előforduló szabad szén-dioxidot tudják hasznosítani. Például: Micranthemum 'MonteCarlo', Hemianthus Callithrichoides 'cuba', Eleocharis parvula, stb.



A növényes szűrés saját vonatkozásomban

Még 2013 őszén írtam egy cikket az akvarista.hu-ra, DIY "élőgépes" szűrőrendszer címmel, amit szívesen fogadtak. Ez egy külső szűrőtartályban, agyaggolyóban gyökereztetett szobanövényekből, és egy vízáramlást biztosító pumpából állt. Az eszköz kivételesen hatásos volt, annyira, hogy le kellett állítanom végül, annyira kevés nitrát maradt az akváriumban.

De ekkor nem merült fel még bennem az, hogy az akváriumi növényekre is bízhatom ezen a tápanyagok felvételét.

Konkrétan ez a lehetőség akkor merült fel bennem, amikor találkoztam Diana Walstad által kidolgozott El Natural módszerrel.
Megrögzött kísérletezőként muszáj volt kipróbálnom a saját akváriumomban, ez körülbelül fél éve meg is történt, és teljesen megdöbbentem, mennyire hatásos módszer is ez.

Akkoriban egy 12 literes szűrőakvárium szűrte 1 liter siporaxszal és vagy 4-5 liter szivaccsal a 72 literes akváriumomat. A szűrőegység lekapcsolása után figyeltem az ammónia szintjét JBL cseppteszttel még pár hétig. A legnagyobb meglepetésemre az ammónia szintje meg sem mozdult az előző állapothoz képest, és ez azóta is változatlan.

A fényem 15wattos gyári tetős fénycsőarmatúra kiegészítve 18 wattossal, mindkettő T8-as, 6500K-es.

A tápozásom easy-life profito és kálium nitrát + kálium foszfát.

Érdekesség, hogy eléggé intenzív, napi tápozás, és élesztős szén-dioxid adagolás mellett is működött a növényes szűrés, nem okozott algabummot.

Jelenleg egyik akváriumomban sem működik nitrifikációs szűrő.(Akváriumaim menüpont)

Összegzés: A növények egymaguk könnyedén elbánnak a haltápból keletkező ammóniával!



Hol használhatjuk bátran a növények e hasznos tulajdonságát?


Azoknak ajánlom, akik legalább a legkevésbé igényes növényeket képesek tartani gond nélkül.

Nem ajánlom halovány fényes, mindenféle tápozás nélküli akváriumokba, mivel az ammónia felvétele a növény növekedési sebességének a függvénye, amit a fény elsősorban határoz meg.

Ahova bátran ajánlom, az a dús növényes, legalább 0,35 watt per liter(T8) megvilágítású akváriumok, kevésbé fényigényes, ennek ellenére gyorsan növő növényekkel.

Ez mellett ajánlatos használni mikroelemes+káliumos tápoldatot, vagy az El Natural módszerben is használt táptalajt a megvilágítás erősségének, és a növényzet sűrűségének a függvényében.

Ennek oka az, hogy ha bármelyik tápanyag hiányzik a növény számára, nem képes növekedni a minimumelv miatt.



Ha nem teljesül valamelyik feltétel, esetleg olyan akváriumod van, ahol vízinövények tartása nem lehetséges, ezt a cikket ajánlom figyelmedbe:
(sügéresekhez, biotópokhoz)


Az élőgépes akváriumszűrő




Tehát nem feltétlenül kell biológiai szűrő, akkor egyáltalán nem kell szűrő az akváriumba?

Valamilyen vízforgatási módszer kötelező a rendkívül káros folyamatok elkerülése végett. Az álló vízben hőmérsékleti sávokba rendeződne a víz, oxigénhiány léphetne fel, a tápanyagok lassabban jutnának el a növényekhez.

Ezeket a tüneteket elkerülvén használhatunk akár egy légpumpát porlasztóval, belső szűrőt( ahol immár nem kell aggódni azon, hogy kicsi-e a szivacs a baktériumok számára), akasztós szűrőt, cseh-típusú légátemelőt is.


Mi az előnye a vízinövényes szűrésnek?

Olcsó... Nem kell méregdrága külső szűrő és egy halom aranyárú szűrőanyag!

Mik a veszélyei?

Ha egy növény itt elpusztul, kettős teherhet ró a rendszerre, mivel az elpusztult növény ammóniaforrás, és egyben ammóniafelvevő is, és az utóbbi funkciója ez esetben kiesik.

A növényekkel való szűrés kicsit több paraméterhez kötött, mint a nitrifikációs, ezért azok, akik még bizonyatalanok a növények tartásában, szükséges lehet kiegészítő baktériumos szűrő. Viszont sokkal kisebb anyagi ráfordítást igényel, ha a kettő módszert kombináljuk.


Köszönöm, hogy elolvastad!



Forrás:
Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium, A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing




Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés a tartalomban

Kérdésed van?

Név

E-mail *

Üzenet *