Az El Natural tömören - Nagy Viktor Akvarisztikai Blogja

Post Top Ad

2014. november 1., szombat

Az El Natural tömören



Az El Natural módszert leíró rövid, tömör cikk.

Üdvözlök minden kedves olvasót!

Diana Walstad által kidolgozott módszer egy vitatott téma az akvarisztika berkeiben. Egy könyvet bocsátott az akváriumban zajló folyamatok ismertetésére, és ennek tükrében, ezek ismeretében alkotta meg tudományos alapon az akvarisztika - folyamataiban - eddigi legtermészetesebb módszerét, amit El Naturalnak, vagy magát az akváriumot NPT-nek(natural planted tank) nevezhetjük.

Ő inkább a hagyományos akvarisztikát népszerűsíti, ahol próbálunk egy kicsit visszatérni a természethez, ezzel viszont egyes kérdésekben totálisan szembemegy a manapság elfogadott elméleteknek.

Diana könyvét lefordítottam és összefoglaltam a fejezeteit(ezt megtaláljátok a blogon), ez a cikk annak egy sokkal tömörebb, érthetőbb, emészhetőbb változata.

Fogyasszátok egészséggel.




Diana egyik akváriuma


Tehát hogyan is néz ki, mi a lényege Diana Walstad módszerének?

A módszer alapja egy alacsony költségvetésű, és kis karbantartási igényű növényes akvárium létrehozása és fenntartása a természetes folyamatok kihasználása által.

Nézzük, hogyan épül fel egy El Natural akvárium:

1. Aljzat
Alul táptalaj helyezkedik el, ez lehet virágföld vagy kerti föld 2-4 cm vastagságban. Ez felett található egy lezáró kavicsréteg, vagy bármilyen egyéb természetes, nem oldódó anyag, például bazalt, vagy égetett agyag 5-10 cm vastagon.

A táptalaj funkciója tápanyaggal ellátni a növényeket. Mikroelemek tekintetében a táptalaj majdhogynem kifogyhatatlan, makroelemek, mint a foszfor, nitrogén, szén, kálium, pedig végesebb tartalékokkal rendelkezik. A legkevesebb a szénből áll rendelkezésre, a szerves anyag fajtájától és mennyiségétől függően 1-3 év a kifutási ideje.
Tehát ha a szenet nem nézzük, mivel az pótlódik a légkörből is, a táptalajunk sok évig képes lesz ellátni tápanyagokkal a növényeket.

Fontos: Óvakodjunk az olyan virágföldektől, amit műtrágyákkal dúsítottak!

2. Fény
A fénycsöves világítást nézve a legoptimálisabb egy hidegfehér vagy napfényes, és egy lila(vörös+kék) színű fénycső használata. Ha csak egy foglalatunk van, inkább hidegfehér vagy napfényes(daylight) legyen.
Ezt kiegészíthetjük napfénnyel is, úgy, hogy az akváriumot az ablak mellé rakjuk, hogy hátulról kapja a fényt.
Ha az akvárium nem kap egyáltalán napfényt, körülbelül 0,3-0,5 watt per liternyi T8-egyenértékű világításra lesz szükségünk. Kisebb, 100 liter alatti akváriumok esetén ez az érték 0,4-0,6 watt per liter. A fény nagyon fontos, mivel a növényeknek szükségük van rá a jó növekedéshez, ezzel egészségesen tartva a vizet a többi élőlény(és maguk) számára.

3. Növényes szűrés
Nem szükséges agyalnunk a biológiai szűrésen, az egészséges növényzet elvégzi a feladatot. A biológiai szűrés lényege az ammónia eltávolítása a rendszerből a nitrifikáló baktériumok által. A vízinövények a nitrátnál kb. 4-szer gyorsabban veszik fel az ammóniát, mivel ez az elsődleges nitrogénforrásuk.
A vízmozgatásról viszont gondoskodnunk kell sok káros mellékhatás kiküszöbölése végett, erre teljesen megfelelő egy szűrőanyagtól megfosztott belső szűrő(vízpumpa), akasztós szűrő, vagy kisebb akvárium esetén légpumpa porlasztóval. A vízmozgatás mértéke ne legyen se túl nagy, se túl kicsi, mivel mindkettő véglet káros a vízinövényekre nézve. A pont megfelelő sebesség liter per órában mérve körülbelül az akvárium térfogatának 3-5 szerese körül alakul növényzet sűrűségétől függően. (ez egy saját érték, Diana nem adta meg számmal)

4. Vízcsere
Diana nem híve a sűrű vízcseréknek, 6 havonta cserél vizet, 25-50%-ot, hacsak nincs valami gond. Mindössze a párolgott vizet pótolja. Hogy ezt csapvízzel vagy RO vízzel teszi, nem találtam információt. Egyedül csapvízzel pótolva hosszú idő alatt felkeményedhet a víz, viszont a hosszú eltelt idő miatt, mivel a baktériumok, és a vízinövények is fogyasztják a vízkeménységet, a csapvízzel való elpárolgott víz pótlása nem okozhat gondot.

5. Halak
Akvárium méretéhez illő, inkább kisebb számú halat telepítsünk. Erre sem adott meg Diana pontos információt, mivel ez eléggé képlékeny téma.

6. Növények
Ha bizonytalanok vagyunk, telepítsünk sok fajt, aztán majd eldől alapon kiválogatódnak azok a fajok, amik jól érzik magukat az akváriumunkban. Diana által az akvárium evolúciójának hívott folyamatban az első 1-2 évben szépen növekednek a lágyvizes, szabad szén-dioxidot igénylő fajok, majd a táptalaj szén tartalékának kifogyása után fokozatosan visszahúzódnak, és a kemény vízben előforduló szénformát(bikarbonát) jól hasznosító növények terjednek el.
Ezért egy El natural akvárium igazán jellemző növényei inkább a keményvizesek közül kerülnek ki.
Viszont azért teljesen még sem vagyunk vakok, tudjuk(a teljesség igénye nélkül), hogy a valliznéria, a hólyagos vízikehely, a kocsány nélküli ambúlia, a kereklevelű törpebakopa(hemmianthus micranthemoides, más források szerint h. glomeratus) például tudja hasznosítani a bikarbonátot.

7. Tápozás
Mesterségesen tápozni nem szükséges. A növények által igényelt összes tápanyagot a táptalaj, a haltáp, és a víz tartalmazza.

8. Szén-dioxid
Ez a tápanyag a legminimálisabbnál erősebb (0,2-0,3 watt per liter) megvilágítású akváriumokban valószínűleg a limitáló tápanyag, tehát a minimumelv(a legkevesebb, rendelkezésre álló tápanyag határozza meg a növekedés sebességét) miatt ennek a mértéke határozza meg a többi tápanyag felhasználódásának-, így a növekedés mértékét is.
Az El Natural akváriumokban a légkörből beoldódó, kevéske szabad szén-dioxid helyett a táptalaj szerves anyagából felszabaduló gáz pótolja a növények szén szükségletét addig, amíg a táptalaj ki nem merül. Ezután a bikarbonát, a kemény vízben főleg előforduló szénforma lesz a növények szénforrása.

9. Rendszeres karbantartási munkálatok
1-2 hetente az elpárolgott víz pótlása, a halak napi etetése, 1-2 havonta a túlnőtt növények metszése, pár havonta vízcsere.

10. Algák
Érdekes módon Diana, és a többi El natural akvarista leírásai alapján elhanyagolható mértékben vannak jelen.

11. A látkép, avagy a "scape"
Alapvetően más, mint a növényes akvarisztika többi ágában, főleg a high-techben. A kisebb fényintenzitás, a mesterséges szén-dioxid adagolás hiánya alapvetően meghatározza a sikeresen tartható fajok számát. A legtöbb, akvakertészek által kedvelt, mocsári növény például egyáltalán nem tartható egy El natural akváriumban. A szivárgó táptalaj veszélyei miatt dombok kialakítása is nehézkes.

Természetesen van jó pár tartható növényfaj, köveket, fákat is elhelyezhetünk, így elképzelhetőnek tartom megkapó látványvilág létrehozását az El natural keretei között is. A módszer viszont nem túl népszerű a többi növényes akvarisztikai ág mellett, így az El natural, és egyben művészi akváriumok száma viszonylag csekély.

Most pedig következzen a módszer kritikája a teljesség kedvéért:

Táptalaj
Akvarisztikai irodalomban óva intenek a szerves anyagot tartalmazó táptalajok használatától, mivel annak bomlása során káros anyagok, pl. ammónia, kénhidrogén szabadul fel. Rosszul fedett táptalajoknál ez valós probléma lehet.

Növényes szűrés baktériumok helyett
A növények ammónia felvétele több feltételhez kötött, mint a baktériumoké, ezért óva intenék bárkit attól, aki alapvető növényismerettel nem rendelkezik, hogy rájuk bízza halai egészségét. Továbbá nagyobb a rizikó azért is, mert ha egy növény elpusztul, azzal egy ammónia csúcs jelentkezhet, és a rendszer egyben elvesztette egyik ammónia felvevő tagját is.

Ritka vízcsere
A vízcsere segít a víz értékeit a normális tartomány körül tartani. Ritka vízcsere esetén, a vízparaméterek elmászhatnak, ezzel károsítva a rendszert. Bár Diana évek óta a ritka vízcserés módszert alkalmazza, még is helye van ennek a kritikában. Például, a bejuttatott haltáp egyes elemei nem egyenlő mértékben fogyhatnak, így bizonyos komponensek feldúsulhatnak, és toxikus méreteket ölthetnek.

Napfény használata
Akvarisztikai irodalomban a napfény úgy szerepel, mint algastimuláló hatás. Minden bizonnyal köze lehet hozzá, de mivel Diana ezt a fényforrást használja régóta algabumm nélkül, valószínűleg nem az egyedüli kiváltó tényező.

Forrás:

Diana Walstad - Ecology of the Planted Aquarium, A Practical Manual and Scientific Treatise for the Home Aquarist, 2013, Echinodorus Publishing


Köszönöm, hogy elolvastad!
Ha tetszett a bejegyzés, vagy hozzáfűznivalód van, írj megjegyzést hozzá alul!

Post Top Ad